Rudas fürdő

Rudas fürdő egyik legrégebbi fürdője Magyarországnak, ugyanakkor születése és mostani nevének eredete a homályba vész.

Rudas fürdő neve

Rudas fürdő törökori része. Virtuális túra

Rudas fürdőt az évszázadok alatt különbözőképpen nevezték. Első megnevezése talán Therma communis, de hívták Pesti fürdőnek; Zöld oszlopos fürdőnek (Jesil Direkli ilidzse), majd Burgerbad-nak, Stadtbad-nak és természetesen Rudasnak, ami mind közül legnehezebben magyarázható.

A Rudas név eredetére három lehetőséget hoznak a szakirodalmak.

1. Liber Enre szerint a Rudas elnevezésnek az Erzsébet híd helyén közlekedő, Pestet Budával összekötő komphoz van köze, talán ennek valamiféle rúdja volt itt kitűzve.
2. Egy másik magyarázat szerint a fürdő török nevéből ered, zöld oszlopos fürdő, ahol az oszlop szó kicserélődött a rúdra, majd tovább képezve lett rudas.
3. Joanovits Pál szerint, Buda visszafoglalásakor itt állomásozó bosnyák seregtestektől ered, akik Rudna Ilidzsének nevezték. A délszláv ruda szó jelentése bánya, ehhez kapcsolódott az magyar –as melléknévi képző és így alakult ki a mai Rudas fürdő elnevezése, ami megfelel a német Mineralbadnak, ásvány fürdőnek.

Ezek az etimológiák nem állnak szilárd alapon, de sajnos nincs más

Kép forrása: Budapest Műemlékei.

Rudas fürdő keletkezése

A fürdőről biztosat csak a török hódoltság korából tudunk, ennek ellenére nagy valószínűséggel már korábban is használták a fürdőt. Egy középkori forrás a Rudas ősét a Kalocsai érsek tulajdonának mondja.  1551-ben Wenher, Budán járó utazó, Communes (köz) fürdőnek nevezi, de nem magyarázza meg, hogy mit ért ez alatt, közösségi használatot vagy tulajdont. A fürdő korai voltát ásatások is bizonyítják. 1937-ben kiásták a hajdani Szent Gellért templom maradványait és ekkor kis fürdőmedence alapjaira is rábukkantak.

Buda török megszállása után, feltehetőleg 1556-ban Ali pasa elkezdte a fürdő kisebb arányú javítgatását. A Rudas fürdőt 1566 és 1578 között teljesen újjá Szokoli Musztafa pasa építette. Ekkor alakult ki a mai gőzfürdő helysége, amely eltér a többi török kori Budapesti fürdőtől, ugyanis azoknál a falak és nem oszlopok tartják a kupolát.  A török kupolacsarnok átmérője 10 méter, az oszlopok száma pedig nyolc, amelyek csúcsíves hevederekkel vannak összekötve. A középső kupolát nyolcszögben haladó dongaboltozatos folyosó veszi körbe. Hajdan az egyik oszlop színe zöld volt, ami a török korban névadója lett a fürdőnek, Jesil direkli ilidzse (zöld oszlopos fürdő). 

A fürdő viszonylag épségben vészelte át Buda töröktől való visszavételét. Lipót a töröktől elfoglalt javakat kincstári tulajdonnak tekintette, így a fürdőt is. 1691-ben Buda város tanácsa a Rác és a Rudas fürdőket három évre használatra megkapja a kamarától. A tanács ezután a fürdőket kiadja magánvállalkozóknak. Az üzemeltetés veszteséges és három év után visszaszáll a kincstárra. Azután hosszú huzavona kezdődik a kamara és a város között a fürdők használatáért, aminek a végén a Rudas fürdő város tulajdonba megy át 1694-ben vagy 1703-ban.

1711-ben megépült az Erzsébet híd helyén a komp, az úgynevezett repülőhíd, ezzel a pestiek számára a legkönnyebben megközelíthető fürdővé vált. Természetesen a forgalom növekedése a fürdő bővítésével járt. Stocker 1729-ben megjelent könyvében már több fürdőegységről add számot.

1774-ben Zagler Márk vette bérbe, aki 1794.ben a török fürdő északi oldalához egy u alakú egyemeletes épületet épített, ahol több különböző szoba és fürdő került elhelyezésre. A két nevén nevezett márvány medencés fürdő az uralkodókról nevezték el, így Ferenc és Terézia nevet kapták. Ugyanekkor került kialakításra a török fürdőben a négy sarokmedence. 1797-ben a fürdő bérlője, Sztankovics János kimutatása szerin a Rudas fürdőnek ekkor egy nagy közfürdője, tíz különfürdője és hét vendégszobája volt.

1804-ben Ockenfuss Jakab lesz az új bérlő, aki kisebb bővítéseket hajt végre, A bővítések dacára a fürdő 1820-as évekre elveszíti régi pompáját. A városi tanács a további korszerűsítés mellett dönt. Az építkezés Dankó József építőmester tervei szerint folyik, az 1794-es részeket felhasználva a török fürdőt három oldalról körbefutó emeletes épületszárnyat alakítottak ki, középen udvarral és klasszicista homlokzattal. A Fürdő ezen építészeti tömege a második világháború végéig jelentősen nem változott.

1866-ban a fürdő ismét lerobbant állapotba kerül, így a város saját kezelésébe veszi. 1976-ban Ybl Miklóssal tervet készítetnek. A munkákat 1880-ban kezdik el. Lebontják a török kupola fedélszékét és helyébe bádogfedést alkalmaznak. Az eddigi középső szelőzőt befedik és helyette hatszög alakú bevilágító részeket és szelőzőket építenek. Az udvar északi részén mór jellegű épületet emelnek langyos medencével, ennek padlózatát Aquincumban talált piskóta alakú csempével díszítették. Ekkor bővítik déli irányba is a fürdőt, a déli oldal így háromtraktusos lett. A Dunai homlokzat 23-ról 26 tengelyre bővült. Ybl 2 rizalittal tagolt homlokzatot képzelt el 5 tengellyel, de ebből csak három valósult meg.

1894-96 között megépült a Rudas mai uszodája. A két komplexumot a fürdőt és az uszodát egy népfürdő választotta el egymástól. Az uszoda megnyitása évében páratlan érdeklődés kísérte, hisz Magyarország első gyógyuszodája volt.  Az érdeklődés hamar lelohadt és a következő  évben már veszteséges volt.

1898-ban a millenniumi kiállítás török mecsetének díszlépcsőjét építették be a Mór stílusú szárnyba. Ez az átalakítás volt az utolsó nagyobb átalakítása a fürdőnek, bár terveztek még épületrészekkel bővíteni, de ezt a világháború megakadályozta, másrészt a Gellért fürdő építése elvitte a pénzt.

Rudas Fürdő a Második világháború után. fotó:Fortepan

A két világháború között az épületen csak állagmegóvást végeztek, A második világháború végén tábori csendőrök költöztük be az épületbe, amely Budapest ostromában jelentősen megsérült. A háború során az északi rész a mór szárny teljesen megsemmisült a dunai oldalon pedig vissza kellet bontani az épületet. A török szárny azonban nagyobb károk nélkül megúszta.

A rudas fürdőt 1951-52-ben Tőkés György tervei szerint renoválták, de a klasszicista szárny menthetetlen volt. A rendszerváltás után az épületet ismét felújították, de a fürdő klasszicista részét nem rekonstruálták.

Rudas fürdő jegy árak

Felhasznált Források

• Dr. Beck Béla (Szerk): A fővárosi fürdők 75 éve, Budapest, Pallas Könyvkiadó 1987.
• Meskó Csaba: Gyógyfürdők, Budapest, Főváros Önkormányzata, 1998.
• Dercsényi Dezső (szerk) Budapest Műemlékei I., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1955.