Rákóczi Ferenc szobra Szegeden

A szobrot 1912. szeptember 29-én állították fel a Széchényi téren a Zsótér-ház előtti parkban  a Klauzál tér felé tájolva. A mostani helyére a püspöki palota elé, az Aradi vértanúk terére 1930 októberében helyezték át a Hősök kapuja felé fordítva. A mű alkotója a szegedi születésű Ifj. Vastagh György volt.

Vastagh a kompozíciót a legkisebb részletig pontosan kidolgozta és a művet teljesen naturalisztikusan dolgozta fel. A tökéletes anatómiai pontossággal megmintázott ló, amelyet egy csataménről mintázott, valamitől visszahőköl jobb első lábát felemelve, fejét hátraszegve ágaskodik, minden egyes izomkötege megfeszül és minden egyes ér kidagad a szobron. A lovas, Rákóczi, akit egy daliás bajszos szegedi ihletet, teljes nyugalomban délcegen ül talpig vértben, kesztyűjével lazán a kantárt fogja, miközben tekintete oldalra a távoli messzeségbe réved.

A szobor díszes posztamensén elől egy címerpajzsban II. Rákóczi Ferenc neve áll, hátul az 1912-es felállítás dátuma. A talapzat keleti oldalán CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE. ( Istennel a hazáért és a szabadságért ) felirat látható. A nyugati oldalon pedig 1703. június 7-i kiáltványának ugyancsak latin kezdő sora RECRUDESCUNT DIUTINA INCLUTAE GENTIS HUNGARIAE VULNERA. (Kiújulnak a nemes magyar nemzet régi sebei.)