Nyírbátor vár

A nyírbátori vár napjaink műemlékvédelmének egyik legmegosztóbb képviselője. A várat a Báthori család Ecsedi ága építette. A legfényűzőbb korszaka talán Báthori Zsigmond, a kenyérmezei győztes csata hadvezéréhez nevéhez köthetjük. Feltehetőleg az ő ideje alatt kezdődött a reneszánsz várkastély kialakítása a XV. század végén. A török megszállás alatt feltehetőleg jelentős védműveket kapott a vár, hiszen többször veszélyeztették fosztogató seregek mind Erdély mind a törökök részéről. A török kiűzése után a terület új fölbirtokos kapott, a Károlyaikat, akik folyamatosan perlekedtek a várossal. A vár egy részét, mivel funkcióját elvesztette lebontották, más részét pedig Magtárrá alakították át. Ez a barokk magtár kapott később műemlékvédelmi védettséget.

A vár környékét 1950-es években kezdték kutatni a régészek. A hajdanai magtártól délre, az iskolánál számos reneszánsz épületdarab került elő. Ezek a XV.-XVI. századiak voltak. A mai vártól északra szintén a vár alapfalaira bukkantak. A magtár falainak vizsgálatakor kiderült, hogy az alsó rész középkori eredetű. A középkori épületkomplexumot a régészek körülbelül 60x80 méteresre becsülik, a fennmaradt magtár ebből 10x30 méter tett ki.

A nyírbátori várat, vagyis a barokk magtár sorsa 2006-ban új fordulatot vett. Nyírbátor város vezetése Szekér Györggyel karöltve, úgy gondolták, hogy a Báthoriak régi varát újra felépítik. A rekonstrukció alapjául a déli oldal reneszánsz maradványai, a középkorinak tartott alapszint és képzelt vagy tudni vélt építészeti analógiák szolgáltak. Az átalakítás során a magtár felső szintjét és a tetőzetet újraépítették. A felső szinten egy reneszánsz loggia is kialakításra került, amelynek hajdani megléte jó esetben csak feltételezhető. A rekonstrukció során beépítettek régi elemeket is, azonban mint említettük ezek nem in-situ hanem a déli szárnyból kerültek elő. A felújítás (újraálmodás) során egy új épület alakult ki, amelyről nehéz első látásra megmondani, hogy mi eredeti és mi imitált.