Kossuth gőzös

1895-ben állami támogatással megalakult a MFTR, amely a MÁV hajó is piaca átvételével képes volt dacolni a DDSG erőfölényével. Olyannyira, hogy csakhamar a teherszállításban egymás között felosztották a piacot. A személyszállítást azonban nem szabályozták. A harc természetesen gyorsan megindult a piacért. A MFTR még megalakulása évében megrendelte a távolsági személyszállítást lebonyolító Széchényi /1896 hajótípust, amely az egyik legszebb, ha nem a legszebb Magyarországon gyártott személyszállító lapátkerekes gőzhajók. Ezek gőzösök a MFTR-nek meghozták a személyszállításban a sikert.

A rövid távolságú személyszállításban egy ideig még megtették a MÁV-tól és kisebb más társaságoktól átvett hajók, de egy idő után a hajók természetes avulása és DDSG-vel folytatott harc miatt új hajókra lett szükség.  Ezen hajók sorában 1913-ban az első, a Ferencz Ferdinánd Főhercegről elnevezett hajó volt, amit ma Kossuth Gőzösnek nevezünk.  Ebből a hajó típusból, a Ferencz Ferdinánd Főherceg /1913 típusból még három példány építettek. Név szerint, József Főherceg, ma a hajóteste a Dömösi kikötő része, a Szent László amely ma leégett állapotban Neszmélyi hajóskanzenben áll  és a Szent Gellért, amelyet 1978-ban Szőke Tisza név alatt szétbontottak Szegeden.

Kossuth Gőzös műszaki adatai

A hajó a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT Újpesti telephelyén készült 1913.ban. A hajó hossza 61,80m szélessége 15,80m, legnagyobb merülése 1,30m, fixpont magasság 6.90m, a hajó befogadó képessége 800-1200 fő. A hajó meghajtását egy 580 lóerős, kéthengeres ferdén fekvő compaund gőzgép szolgáltatta. A fedélzete és felépítményei acélszerkezetű tartószerkezetre épített vörös fenyőből készültek, az ablakkeretek pedig mahagóniból és rézből.

A hajót 1953-ban a MAHART újpesti hajójavító üzemében átépítették. Új orrot építettek számára. Az eredetileg a kémény mögött álló parancsnoki hidat a kémény elé helyezték, a kazánokat megfordították, a kéményét meg arrébb tették. A hajó hossza így 62.72 m lett, legnagyobb szélessége pedig 60,09 m. A kazánokat ettől fogva nem szénnel, hanem olajjal fűtötték.

Kossuth Gőzös története

A hajó aktív élete során Budapest-Esztergom útvonalon közlekedet. Hétköznap, mint kofahajó, a vidéki kistermelőket hordta fel Pestre, erre kifejezetten alkalmassá tette a nyittot felső fedélzet, ahol az árusok vigyázhattak a terményre és az eladandó jószágra Hétvégén pedig, kiránduló hajóként funkcionált. De néha nagyobb útra is ment, amikor az alacsony vízállás nem engedte meg, hogy a nagy mélyebb merülésű kétkéményes gőzhajók közlekedjenek.

Az első világháborús szerepléséről semmit sem tudunk. A tanácsköztársaság idején megfosztották a Habsburg nevétől, Ferencz Ferdinánd Főhercegtől és az akkori névadás szerint egy madár nevet adtak neki, mégpedig a rigót. A funkciója továbbra is kofák szállítása és kirándulók szállítása Esztergomba. Az egyik ilyen Esztergomi út alatt összeütközött egy cseh motoros hajóval. A fedélzet a kazán előtt a jobb oldalon súlyosan megrongálódott.

1930-ban ismét névcsere történt a Rigóról Leányfalura keresztelték át. 1940-ig semmi különös említés nincs a hajóról, csak két ifjúsági táboroztatás kapcsán kerül be az újságokba. Az egyik 1930-as jótékonysági táboroztatás, a másik az olasz fasiszta ifjúsági szervezet, a Balillák 1933-as magyarországi látogatásával függ össze.

A második világháború alatt, 1940-ben a MFTR őt hajójával segíti a Besszarábiai németek áttelepítését a Harmadik Birodalomban. Kilia-Zimony és Galac-Zimony úton a Leányfalu gőzhajó 1602 embert telepít át. 1941 április 5-7 között katonai szolgálatra rendelik, de nem találják rá alkalmasnak. 1944-ben a kivonuló német csapatok a MFTR többi hajójával együtt Ausztriába, Linzbe viszik személyzetükkel együtt.

A háború után 1946-ban az amerikaiak engedélyt adnak a Leányfalu hazatérésére, az angolok sem ellenzik, nem úgy, mint a reprezentatív távolsági utasszállítókat. A hajó az elsők között érkezett vissza Magyarországra. 1947-ben már ismét munkába állt.

1953-ban átépítették, ekkor nyerte el mai formáját és ekkor kapta a ma is használt nevét, a Kossuth gőzöst. 1966-tól már csak, mint sétahajó szolgált. 1976-ban leselejtezték. A hajó sorsa bizonytalanná vált. 1980-ban ugyan egy hajózási kiállítást létesítettek rajta, de igazán csak 1984-ben ért révbe, amikor a Közlekedési múzeum állományába vette és ezzel műemlék védelmi státuszt adott. Az akkori közlekedési miniszternél jól lobbiztak a műemlék védők, mert sikerült a hajó felújítására pénzt szerezni. A Kossuth gőzös 2004-től a Lánchíd lábánál várja a látogatóit.