Kégl Kastély Csala-puszta

Csala-puszta a hajdanában Csákvári várhoz és a Csákiakhoz tartozott, majd a XVII. századtól a Nádasdiak birtokolják a területet. Kégl György a negyven hektár nagyságú birtokot 1873-ban veszi meg Nádasdy Júlia grófnőtől 390 000 forintért, ahova majd felépíti saját kastélyát, pontosabban visszafogott úri kényelemű meghitt családi fészekét. A terület 1960-ig Pákozdhoz tartozott, most pedig Székesfehérvárhoz.

II. Ferdinánd ad nemeslevelet a Kégl Mihály  pozsonyi gyógyszerésznek 1623-ban. A Kégl család a XVIII. századig Pozsonyban marad, majd utána uradalmi bérlőként a Dunántúlra települ. A családi vagyont Kégl György növeli meg jelentősen, aki 1870-es években országgyűlési képviselő lett. A kastély felépítése után, 1878-ban Ferenc József megerősíti Kégl György régi nemesi címét és felveszi a csalai előnevet. Kégl a megyében folyamatosan közéleti szerepet játszott, az ő 100 000 forint összegű adománya révén épült fel a megye közkórháza 1900-ban, amelyet Kégl nevére való utalásra Szent Györgyről nevezték el. A késői útókor Kégl Györgyről utcát nevezett el Székesfehérváron.

A kastélyt Hauszmann Alajos tervezte. Kégl György földbirtokosnak kvázi házi építésze volt, mert az uraság egy vadászbaleset során kilőtte Hauszmann metsző fogát. Kégl, hogy a mestert kárpótolja kastélyát és palotáit vele terveztette. A kastély építése 1876-ban kezdődött, miután Hauszman felépítette Kégl Györgyné Andrássy út 70. alatt található bérpalotáját. A kastély építése során, Hauszmann naplója szerint Kéglné folyamatosan új ötletekkel állt elő, amelyekről a mester nagy nehézség árán tudta lebeszélni őt. A Kégl kastély 1878.ra készül el.

A kastély egy tekintélyes parkban állt, amelyben halastó és sétautak egyaránt megtalálhatóak voltak. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellet mindenféle cserjék díszítették. A gazdasági épületek, kertész és virágház, az istálló a kastélytól távol helyezkedtek el. A parkban helyett kapott egy kis kápolna és egy kapuőr ház is.

A kastély, emeletes szabadon álló összetett alaprajzú, alul sávozott, felül téglával kirakott. a sarkoknál kváderezett.  A főhomlokzat játékosan tagolt aszimmetrikus 1+3+5+3 tengelyes, míg a hátsó homlokzat, szabályos, szimmetrikus, 1+2+3+2+1 tengelyes, az oldalsó homlokzatok az előbbi függvényében 4+1, illetve 2+4 tengelyűek. A kialakítást két építési periódusnak is vélhetnénk, de itt nem erről van szó. Az épület alsó szintjén mindenhol íves záródású ablakok találhatóak, az emelet a rizalitok és a torony kivételével, szögletes szemöldök párkányos. A főhomlokzaton, bal szélén egy torony áll, amelynek negyedik emeletén mindegyik oldalon hárompilléres félköríves záródású reneszánsz ablak található, ezt a rész kilátónak használták. A torony mellett egy rizalit (kiugrás) következik, amely után egy bájos loggia következik, amit egy újabb rizalit zár. A két rizalit tömege hasonló de jobb oldalin egy ablakfülke található, de a két kiugrás  nyílászáróik és a tetőzetük is eltérőek. A főhomlokzati loggiát négy darab oszlop tartja felette hajdan kőbábos korláttal díszített terasz található. A hátsó homlokzaton a két szélén szintén két nagyobb kiugrású rizalit áll, itt azonban teljesen egyformák. Az épület közepén két pillér és két oszlop által tartott erkély helyezkedik el.

A főbejáraton belépve az előcsarnokban találjuk magunkat, amely mögött a szalon helyezkedett el. Jobbra oldalt volt, az ebédlő, a dohányzó és az úri szoba, a balszárnyban pedig a kisasszonyok – négyen voltak – és a nevelők szobája volt. Az emeleten középen a táncterem helyezkedett el, jobbra a biliárd szoba, az úriszoba, és három vendégszoba, balra pedig a kisszalon a nagyszalon és a vendégszobák épültek. A pincében gazdasági helységek és a személyzeti szobák feküdtek. A kastély a kor minden vívmányával el volt látva, a központi fűtéstől a csatornáig mindennel.

A kastély Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után, fia, Kégl Dezső örökölte. A család birtokában 1945-ig állt a kastély, ezután mezőgazdasági célokra használták, állapota jelentősen romlott, a díszkert a kápolna és a gazdasági épületek egy része megsemmisült. Jelenleg a régi uradalomból a kastély a díszkút és a kapuőr ház romjai láthatóak.

A kastély magán tulajdonban van. Egy svájci befektető akar itt kaszinót nyitni. A tetőt felújítása már megtörtént, remélhetőleg az egész kastély nemsokára megújul.

Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái (Magyar Kastélylexikon), Castellum Novum, Budapest 2002. 177.old.

Herceg Renáta: Labor Honorat -Kégl György úr csalai lakóháza- In Múlt kor 2011 Ősz 134-136 old.