Bajai Ady Endre Könyvtár (volt zsinagóga)

Baján a török kiűzése után, a harcok csitultával hamar megjelenek az izraelita népelemek. Első írásbeli említésük 1728-ból származik. Baja első zsinagógája 1762-65 között épült fel Lázár Simon óbudai zsidó támogatásából. Ez a zsinagóga az 1806-os tűzvész áldozata lett. A második zsinagóga szintén lángoktól hamvadt el 1840-ben.

A nagy bajai 1840-es tűzvész után, az ekkora már megerősödött zsidó hitközség úgy dönt, hogy egy reprezentatív, új, klasszicista zsinagógát épít. A máig látható zsinagóga 1842 és 1845 között épült fel, tervezője Frey Lajos volt, a kivitelező pedig Novák József, bajai ácsmester. A zsinagógát Steinhardt Jakab avatta fel 1845. szeptember 26-án a történelemben először magyar nyelven.

Az épület közel 100 évig aktívan szolgálta a zsidó közösséget, de a holokauszt nem kímélte Baja zsidó lakosságát sem. A második világháború után a városban élő izraeliták száma az ötvenet sem haladta meg. A kihasználatlanul álló épületet a Bajai Izraelita Hitközségtől1974-ben vásárolta meg Baja városa, amit 1982-ig raktárnak használt. A város 1982-ben Tornai Endrét bízta meg, hogy tervezze át a zsinagógát könyvtárrá. Az áttervezés tökéletesen sikerült, Tornai Endre az épületet úgy alakította át könyvtárrá, hogy a zsinagóga összes becses építészeti értéke megmaradt. A zsinagógából lett bajai Ady Endre Városi Könyvtár1985. október 22-én nyitotta meg kapuit.