3. honvéd huszárezred lovas szobra

A Reök palota, szegedi jogi kar épülete és a Tisza Lajos körút által határolt kis területen áll Gách István Lipót és Turáni Kovács Imre alkotása, a III. honvéd huszárezred emlékműve. Az igen magas posztamensen álló bronz lovas szobor Gách István műve, a nyugati oldali emléktábla, rohamozó huszárcsapatot ábrázoló bronz dombormű pedig Turáni Kovács Imréé, a posztamensről viszont megoszlanak a vélemények, hogy kinek az alkotása. A szobrot a II. világháború vége felé -  amikor reneszánszát élte az  első világháborús emlékmű készítés - 1943. május 9-én avatta fel Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter. A 2,5 fél méteres lovas szoborhoz Sebestyén Ferenc huszár ült modellt, Gách a huszárt és a lovat két, egymással szemben álló expozícióban ábrázolta. A kardját kivonó mereven előretekintő huszárnál, a rohamra indulás legelső pillanatát örökítette szemben a lóval, amely még statikus nyugalomban áll, a ló és lovasa ilyetén szembeállítása izgalmas kompozíciót eredményezett. Az emlékmű bal oldalán, mint már korábban említettük, Turáni Kovács Imre domborműve található, alatta pedig az elhuny huszárok nevei.

Az idő vasfoga 1994-re megette a szobrot, ezért 1994-ben újraöntötték. A területet 2009-ben rendezték, ekkor megpróbálták át illetve odébb helyezni, amely a városvédők heves tiltakozását váltotta ki. Az emlékművet övező kertet megszüntették, de a szobrot meghagyták eredeti helyén, eredeti tájolással, háttal a jogi egyetemnek, amit ezért a szegedi köznyelv „lófarának” nevez. Más vélemények szerint a „lófara” elnevezés a Reökben működő hajdani kocsmát illeti.