Trieszt Olaszország

Trieszt bizonyos értelemben kelet-nyugat határán fekszik, illetve híd a kultúrák között. Az olasz lakosság mellet nagyszámú szlovén kisebbség él a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia negyedik legnagyobb városában.

A terület már a történelem előtti korban is lakott volt. Kr. e. 5000-2000 között a Triesztet övező karszt barlangok nyújtottak lakóhelyet a gyűjtögető-vadászó embereknek.

Kr. e. 2000-1000 között, a bronzkorban már megerődített településen laktak. Ha hihetünk a Római Líviusznak, akkor a félig mitologikus Euganei (görögül: jó származású) törzs lakta Trieszt környékét.

Az első évezred elején az Euganei törzseket Venétek szállják meg. Ők lesznek Trieszt névadói. A város a Tergeste nevet kapja, amelynek alapja a venét terg tő, ami piacot, kereskedelmi helyet jelent, ezt a nevet használják majd a rómaiak is, és a mai alak, magyar Trieszt, olasz Trieste és a délszláv Trst is ebből az alakból származik. Érdegességképpen megjegyezzük, hogy a görög elnevezés a mai napig nem sokat változott Τεργέστη.

Kr. e. 500-200 között Trieszt vidékét a kelta Carnic törzs uralja, de délről bevándorló Illír törzsek nyoma is kimutatható.  Kr. e 180 körül a keltákat a venétek római segédlettel legyőzik. A Carnicok a Trieszt felett található hegyekbe menekültek, a terület mai is őrzi nevüket, Karni-Alpok.

A permanens római uralom a környéken Aquileia alapításával kezdődik i.e. 180/181-ben.  A terület hovatartozása ekkor még nem volt egyértelmű. Plinius Venét városként tekintett rá ugyanis a Carni törzs szállásterületét Venetiába tette.  Ptolemaios és Strabón viszont Isztriai városnak tartotta Triesztet. Strabón  Istria nyugati határának a Timavo folyót tartja Venezia határának pedig Tagliamento folyót tartja. Később Venetia határát a Trieszttől keletre fekvő Formio folyónál húzták meg. Érdekességként megemlítendő, hogy a Tagliamento folyó,  ma a Triesztet is magába foglaló Friuli-Venezia Giulia régió és Veneto régiót elválasztó határfolyó, a Timavo pedig Trieszt provinciát választja el Goriziától, a Formio pedig természetes határa Olaszországnak Szlovénia felé, a tényleges határvonal e folyótól pár kilométerrel nyugatabbra van, mert vonalzóval húzták meg.

Az első történelmi említés Julius Caesartól származik, aki leírja, hogy i. e. 51-ben a barbárok rátörtek a triesztiekre és jelentős veszteségeket okoztak nekik.

A feliratok tanulsága alapján Augustus Caesar fallal erősítette meg várost Kr. e. 33-32-ben és vélhetően colonia státuszt is adott Triesztnek. Trajanus a II. században színházat építtet Triesztben, amelynek romjai mai napig láthatóak.

A város a kora keresztény érában továbbvirágzott.  476-ban Bizánci katonai előőrsé vált. 567-ben a várost feldúlták a Longobárdok, amikor beözönlöttek Észak-Olaszországba.  788-ban a Frank birodalom része lett. 1081-ben Trieszt felszabadul az Aquileiai Patriarchák gyámsága alól és a XII. századig szabad város maradt.